A KKV rövidítés a Kis – és Középvállalkozásokat jelenti.

Az Európai Unióban a vállalkozások KKV státuszát 800/2008 EK rendelet 1 sz melléklete szabályozza:

• KKV-nek minősül az a vállalkozás amelynek
  • létszáma kevesebb, mint 250 fő,
  • árbevétele nem haladja meg az 50 millió Eurót vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió Eurót.
  • Ezen belül középvállalkozás, amelynek
    • létszáma 51 és 249 fő között van,
    • árbevétele maximum 50 millió euró vagy mérlegfőösszege nem több, mint 43 millió euró,
  • kisvállalkozás, amelynek
    • létszáma kevesebb, mint 50 fő,
    • árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió Eurót,
  • mikrovállalkozás, amelynek
    • létszáma kevesebb, mint 10 fő,
    • árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió Eurót.

Egy vállalkozás KKV státusza csak akkor változik meg, ha két egymást követő évben produkálja a magasabb vagy alacsonyabb státusz mutatóit.

Önmagában az, hogy nyereséges egy vállalkozás vagy magas árbevétele van, még nem elég információ ahhoz, hogy tudjuk jogosult vagy sem. Attól, hogy egy vállalkozás az adott évben veszteséges, még nem jelenti, hogy a kiválasztási kritériumok során nem tud megfelelő pontszámot elérni, de fordítva is igaz.
Azért van néhány általános kritérium, általában nem pályázhatnak azok,

• akiknek a saját tőkéjük negatív,
• akiknek nincs legalább 1 fő statisztikai létszámuk,
• általában kizártak, akiket megbírságoltak szabálytalan foglakoztatás miatt.

A statisztikai létszám adott időszakra vonatkozó átlagos létszám. Az adott időszak lehet havi, negyedéves, vagy éves statisztikai létszám.

Vannak olyan pályázati konstrukciók, ahol induló vállalkozást is támogatnak, de a legtöbb esetben egy vagy két év teljes üzleti év működés elő van írva.

Teljes lezárt üzleti évnek számít, ha az adott vállalkozás a teljes naptári évben (365 napon át) működött.

Minden pályázatnál meghatározásra kerül a potenciális pályázók köre. A gazdaság élénkítés céljára kiírt pályázatokra általában KKV-k, ritkábban nagyvállalatok is pályázhatnak. Egyéni vállalkozások a pályázatok nagy százalékából kizárt pályázói körnek számítanak.

A 2021–2027-es ciklus újdonsága az átforduló vagy feltételes vissza nem térítendő
támogatás fogalma. Amennyiben egy pályázat feltételesen vissza nem térítendő
támogatásnak minősül, alapjában véve tekinthetjük úgy, hogy az elnyert támogatás
visszatérítendő támogatásnak minősül, azonban ha a támogatásban részesült vállalkozás
teljesíti a pályázati felhívásban megjelölt feltételeket (eredményességi mutatókat), úgy a
támogatás részben vagy teljes egészében átfordítható vissza nem térítendő támogatássá.
A támogatás teljes összege átfordítható több, egymástól független feltétel teljesítésével.
Például a felvett támogatás 60%-a vissza nem térítendő támogatássá alakul, ha a
vállalkozás bruttó hozzáadott értéke nagyobb mértékben nő az előírt időszakban, mint a
magyar GDP. Ez minősül a legnehezebben teljesíthető feltételnek. Azonban a támogatási
összeg 20%-a átfordítható hatékony tervezéssel, vagyis ha a vállalkozás a beruházás
megvalósítás alatt maximum három alkalommal kér szerződés módosítást, illetve még
20% átfordítható, ha a vállalkozás részt vesz különböző olyan eseményeken, amelyek
bővíteni tudják a vállalkozói tudást.
Abban az esetben, ha a vállalkozás csak részben teljesíti a feltételeket, úgy
részteljesítéssel is hozzájárulhat bizonyos százalékú átforduláshoz. Illetve amennyiben
marad visszatérítendő támogatás, azt kamatmentesen kell visszafizetni.
Pozitívumok:
● az eredményességi mutatókat előre tervezése, amelyeket a fejlesztés közben el kell
érniük a vállalkozásoknak, így ezeket a pályázat előkészítési fázisában is át kell gondolni
már,
● az eredményességi mutatóknak köszönhetően a vállalkozások olyan projekteket
valósíthatnak meg, amelyeknek konkrét eredményei vannak gazdasági szempontból is,
ezzel elősegítve a gazdaság fejlődésének tervezését,
● amennyiben az egyik eredményességi mutató teljesítése nem sikeres, ez nem vonja
maga után a teljes támogatási összeg visszafizetését, ugyanis sávosan történik a
különböző pontok mérése,
● a vállalkozások 100%-os előleg lehívására jogosultak, amely megkönnyíti a beruház
megvalósítását, tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre,
● a vállalkozásoknak nem szükséges bankgaranciát felmutatniuk,
● amennyiben az eredményességi mérés után marad visszafizetendő támogatás, úgy azt
a vállalkozás kamatmentesen tudja visszafizetni.

Az Európai Uniós pályázatok rendszere általában utófinanszírozásos. Ez azt jelenti, hogy a támogatottnak meg kell előlegezni a költségeket, ki kell fizetni a projekt összes szállítóját és szolgáltatóját, és a csak az igazoltan kifizetett számlákat lehet benyújtani elszámolásra. Így utólag kerül megtérítésre a támogatás.

Sok pályázatnál van lehetőség előleg bekérésre, amely általában a támogatás 25-40 %-a. Ugyanakkor a 2021-2027-es időszakban ez akár a támogatás 90%-a is lehet! Ezt a pályázó a támogatás elnyerése esetén a támogatási szerződés megkötése után kézhez kapja. Az összeggel elszámolni csak a projekt végén kell vele.

A szankciók mindig a támogatási szerződésben kerülnek lefektetésre. Ha valaki nem teljesíti az előírásokat, akkor szabálytalansági eljárásra számíthat. Szabálytalanság megállapítása esetén az Irányító Hatóság – többek között – dönthet a támogatás részleges vagy teljes visszaköveteléséről is. Utóbbi eset magával hozza a Támogatási Szerződés felmondását is. Ebben az esetben a Kedvezményezettnek vissza kell fizetni a szabálytalansággal érintett összeg kamatokkal növelt értékét.

Mielőtt hivatalosan megjelenik egy pályázat annak tervezetét felteszik a palyazat.gov.hu oldalra véleményezésre. Itt lehet észrevételt tenni a Támogatónak általában az alábbi témakörökben:

• Támogatás célja és háttere
• Pályázók köre
• A jelentkezés feltételei

Nem, ugyanakkor egy Felhívásban jellemzően egyszerre csak egy kérelmet tud benyújtani. Emellett vannak olyan pályázatok amelyek kizárják egymást: pl. aki pályázni fog GINOP Plusz-os Magyar Multi Programban vagy Divat és Designipariban az nem fog tudni pályázni a GINOP Plusz 1.2.1-21-ben, és fordítva.