T/387 – na de nem egy új Terminátor-verzió.
A 2026. július 17-én benyújtott adóügyi törvényjavaslat több célzott változást hozhat a vállalkozások adózásában. A 9%-os társaságiadó-kulcs megmaradna, miközben egyes speciális kedvezmények 2027-től megszűnnének. A fejlesztési, kutatás-fejlesztési, energiahatékonysági és villamosenergia-tárolási adókedvezmények rendszerét a tervezet érdemben nem bontja le.
A változások megítélésénél különösen fontos elkülöníteni a növekedési adóhitelhez kapcsolódó beruházási csökkentést a klasszikus fejlesztési adókedvezménytől. A javaslat az előbbit érinti, a Tao. tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezmény fennmaradna.
A legfontosabb vállalati következmények röviden
• 2027-től új növekedési adóhitel választására már nem lenne lehetőség.
• Megszűnnének a műemléki karbantartáshoz, felújításhoz és egyes műemléki beruházásokhoz kapcsolódó társaságiadóalap-kedvezmények.
• A KEKVA-knak nyújtott támogatások kiemelt kedvezménye 2027. augusztus 1-jétől kivezetésre kerülne.
• A klasszikus fejlesztési, K+F-, energiahatékonysági és energiatárolási kedvezmények fennmaradnának.
• A szén-dioxid-kvótaadó visszamenőleges megszüntetéséhez 90 napos jogvesztő visszaigénylési határidő kapcsolódna.
A vállalkozásoknak már a 2026. évi adó- és beruházási tervezés során érdemes áttekinteniük, mely kedvezményeket használják jelenleg, van-e 2027-re áthúzódó beruházásuk, illetve keletkezhet-e visszaigénylési lehetőségük. Az SG Opus Consulting részletes tanulmánya az egyes változásokat és a továbbra is elérhető fejlesztési ösztönzőket külön is bemutatja.
Az alábbi elemzés a benyújtott törvényjavaslat 2026. július 22-én ellenőrzött állapotát dolgozza fel. A parlamenti eljárás során a rendelkezések még módosulhatnak.
T/387 ADÓÜGYI TANULMÁNY
RÖVID JOGI ÉS ADÓPOLITIKAI TANULMÁNY– SG Opus Consulting KFT
A T/387. számú adóügyi
törvényjavaslat vállalati hatásai
Kiemelt figyelemmel a fejlesztési, környezetvédelmi,
K+F- és energetikai társaságiadó-kedvezményekre
Állapot: részletesvita-szakaszban | Ellenőrizve: 2026. július 22.
A tanulmány a benyújtott törvényjavaslatot elemzi; nem hatályos jogszabály-összefoglaló.
Vezetői összefoglaló
| Lényegi megállapítás: A T/387. számú javaslat nem vezeti ki a klasszikus fejlesztési adókedvezményt, a környezetvédelmi és K+F-beruházások fejlesztési adókedvezményét, a K+F-adóalap-kedvezményt, a közvetlen K+F-adókedvezményt, az energiahatékonysági kedvezményt vagy a villamosenergia-tárolási adókedvezményt. A szigorítás célzottan más konstrukciókat érint. |
A Kormány 2026. július 17-én nyújtotta be az Országgyűléshez a T/387. számú törvényjavaslatot. Az előterjesztés a módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó adópolitikai vállalások teljesítését, egyes adóelkerülési lehetőségek lezárását, az adórendszer egyszerűsítését és az uniós jogharmonizációt szolgálja.
A csomag nem általános adóemelés: nem módosítja a 9%-os társaságiadó-kulcsot. A társasági adó területén elsősorban a növekedési adóhitel, a műemléki kedvezmények és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó kedvezmények kivezetését irányozza elő. Ezzel párhuzamosan több kisebb adónemet megszüntet, egyes vállalati adminisztrációs terheket csökkent, valamint rendezi a szén-dioxid-kvótaadó visszatérítését.
1. Jogalkotási háttér és aktuális státusz
A javaslat hivatalos címe: „A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról”. Az előterjesztést a Kormány nevében Kármán András pénzügyminiszter nyújtotta be.
A 2026. július 22-én elérhető parlamenti adatok alapján az előterjesztés részletesvita-szakaszban van, sürgős tárgyalását kezdeményezték. Következésképpen az elemzett rendelkezések még nem tekinthetők hatályos szabálynak, és az országgyűlési eljárásban módosulhatnak.
2. A törvényjavaslat fő adópolitikai irányai
A javaslat négy központi beavatkozási irányt követ:
a bizalmi vagyonkezelésekhez és magánalapítványokhoz kapcsolódó adómentesség korlátozása és a NAV ellenőrzési jogosítványainak erősítése;
egyes speciális társaságiadó-kedvezmények és támogatási jogcímek célzott kivezetése;
a kiskereskedelmi és környezetvédelmi közterhek rendszerének átalakítása;
az alacsony bevételt termelő adónemek, valamint egyes felesleges adminisztratív kötelezettségek megszüntetése.
3. Bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok
A javaslat legjelentősebb szerkezeti változása a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány adózásának újraszabályozása. A vagyon bevitele továbbra sem eredményezne automatikus személyijövedelemadó-fizetést, ugyanakkor kötelezővé válna az eredeti szerzési érték és a vagyonrendeléskor kimutatott nem realizált értéknövekedés elkülönített nyilvántartása.
Ha a kedvezményezett pontosan ugyanazt a vagyontárgyat kapja vissza, a kiadás főszabály szerint adómentes maradhat. Ha azonban az eredeti vagyontárgyat értékesítik, és a kedvezményezett pénzt vagy más vagyont kap, a hozam és az eszközérték-növekmény osztalékként válhat adókötelessé. A ténylegesen adómentesen kiadható rész így főszabály szerint az eredeti, igazolt szerzési értékhez igazodik.
A NAV kötelezően vizsgálná a 2023. szeptember 12. előtt létrehozott konstrukciókat, és nemcsak a formai jogszerűséget, hanem a tényleges gazdasági célt, az adóelőny szerepét és az érintett személyek kapcsolatait is értékelhetné. A tervezet éves adatszolgáltatást is előírna, 2028-tól pedig az elévülési időn belül valamennyi ilyen konstrukció ellenőrzését előirányozza.
4. A társaságiadó-kedvezmények célzott módosítása
4.1. Növekedési adóhitel
2027. január 1-jétől új növekedési adóhitel nem lenne választható. A 2026 végéig már választott konstrukciók részletfizetése fennmaradhatna, de a 2027-től esedékes részleteknél a növekedési adóhitel saját beruházási csökkentése már nem lenne alkalmazható.
| Fogalmi pontosítás: A növekedési adóhitelhez kapcsolódó beruházási csökkentés nem azonos a Tao. tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezménnyel. A klasszikus fejlesztési adókedvezményt a javaslat nem szünteti meg. |
4.2. Műemléki kedvezmények
2027-től megszűnnének a műemlékek karbantartásához, felújításához és egyes műemléki ingatlanberuházásokhoz kapcsolódó társaságiadóalap-kedvezmények. A korábban keletkezett, de fel nem használt kedvezményállomány 2027-re már nem lenne továbbvihető.
4.3. KEKVA-k és felsőoktatási támogatások
2027. augusztus 1-jétől megszűnne a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adott támogatásokhoz kapcsolódó kiemelt társaságiadó-kedvezmény és több kapcsolódó mentesség. A tervezet szerint ugyanakkor az egyházi fenntartású egyetem vagy fenntartója támogatásánál 300%, más felsőoktatási intézménynél 50%, a HUN-REN és közhasznú szervezetek támogatásánál pedig 20%, tartós adományozás esetén 40% adóalap-csökkentés maradna alkalmazható. A látvány-csapatsport támogatási rendszerét a javaslat nem vezeti ki.
5. A fejlesztési, környezetvédelmi, K+F- és energetikai kedvezmények helyzete
A normaszöveg tételes összevetése alapján a T/387. számú javaslat nem bontja le a termelő-, fejlesztési, innovációs és energiahatékonysági beruházások általános társaságiadó-ösztönző rendszerét. Az egyes jogcímek helyzetét az alábbi táblázat foglalja össze.
| Adókedvezmény / jogcím | Érinti? | Tervezett következmény |
| Fejlesztési adókedvezmény – Tao. tv. 22/B. § | Nem | A rendszer és a jogosultsági jogcímek fennmaradnak. |
| Önálló környezetvédelmi beruházás | Nem | A legalább 100 millió forintos beruházási jogcím továbbra is a fejlesztési adókedvezmény része. |
| K+F-beruházás fejlesztési adókedvezménye | Nem | A legalább 100 millió forintos, kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházási jogcím megmarad. |
| K+F-adóalap-kedvezmény | Nem | A saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségéhez kapcsolódó csökkentés fennmarad. |
| Közvetlen K+F-adókedvezmény – Tao. tv. 22/G. § | Nem | A projektenként választható adókedvezményt a javaslat nem vezeti ki. |
| Energiahatékonysági beruházás vagy felújítás – 22/E. § | Nem | Az igazoláshoz és támogatási intenzitáshoz kötött kedvezmény fennmarad. |
| Villamosenergia-tároló beruházása – 22/H. § | Nem | A speciális energiatárolási adókedvezmény fennmarad. |
| Műemléki adóalap-kedvezmények | Igen | 2027-től megszűnnének; a fel nem használt állomány sem lenne továbbvihető. |
| Növekedési adóhitel | Igen | 2027-től új növekedési adóhitel nem választható. |
| KEKVA-knak nyújtott támogatás kedvezménye | Igen | A kiemelt kedvezmények 2027. augusztus 1-jétől kivezetésre kerülnének. |
1. táblázat – A T/387. számú javaslat hatása a fő társaságiadó-kedvezményekre
5.1. Fejlesztési és környezetvédelmi beruházások
A Tao. tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt a T/387. nem helyezi hatályon kívül és annak alapvető jogosultsági rendszerét sem módosítja. Ennek megfelelően fennmarad többek között a nagy volumenű általános beruházások, a kedvezményezett településeken megvalósított projektek, a legalább 100 millió forintos önálló környezetvédelmi beruházások, valamint a legalább 100 millió forintos K+F-beruházások jogcíme.
A társasági adó rendszerében nincs minden környezetvédelmi projektet lefedő egységes kedvezmény. A legfontosabb beruházási jogcím a fejlesztési adókedvezményen belül található. Ezt a javaslat nem szünteti meg. Ettől elkülönülnek a környezetvédelmi közterhek változásai: a szén-dioxid-kvótaadó visszamenőleges eltörlése, illetve a levegőterhelési díjak emelése.
5.2. Kutatás-fejlesztési ösztönzők
A tervezet nem szünteti meg sem a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségéhez kapcsolódó adóalap-csökkentést, sem a Tao. tv. 22/G. §-a szerinti közvetlen K+F-adókedvezményt. A két rendszer közötti választás, a kettős elszámolás tilalma és az egyéb jogosultsági feltételek továbbra is irányadók maradnak. Változatlanul fennmarad a fejlesztési adókedvezményen belüli, legalább 100 millió forintos K+F-beruházási jogcím is.
5.3. Energiahatékonysági és energetikai ösztönzők
A T/387. nem érinti a Tao. tv. 22/E. §-a szerinti energiahatékonysági beruházási és felújítási adókedvezményt. A kedvezmény továbbra is az elszámolható költségekhez, a támogatási intenzitáshoz, az energetikai igazoláshoz és a kötelező üzemeltetési időszakhoz kötötten érvényesíthető.
Szintén fennmarad a Tao. tv. 22/H. §-a szerinti, villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházási adókedvezmény. A KEKVA-támogatásokhoz kapcsolódó, energiaellátók jövedelemadójában biztosított kedvezmény kivezetése nem azonos az energiahatékonysági vagy energiatárolási társaságiadó-kedvezmény megszüntetésével.
6. Egyéb, vállalkozásokat érintő adóváltozások
6.1. Kiskereskedelmi különadó
A kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmiadó-alapjának összeszámítása megszűnne, és a változás már a 2026-ban kezdődő adóévre is alkalmazható lenne. Ez kedvező lehet a több társaságon keresztül működő cégcsoportok és franchise-rendszerek számára. Az adókulcsokat a javaslat nem módosítja.
6.2. Szén-dioxid-kvótaadó és levegőterhelési díj
A szén-dioxid-kvótaadót és a kapcsolódó tranzakciós díjat 2023. október 7-ére visszamenőleges hatállyal megszüntetnék. A már megfizetett adó és annak kamata kérelemre visszatéríthető lenne. A kérelemre a hatálybalépéstől számított 90 napos, jogvesztő határidő állna rendelkezésre.
Ezzel párhuzamosan 2026. október 1-jétől megdupláznák a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátása után fizetendő levegőterhelési díj egységtételeit. Ez egyes ipari vállalkozásoknál közvetlen költségnövekedést eredményezhet.
6.3. Megszűnő adónemek és adminisztráció
2027. január 1-jétől megszűnne a települési adó, az ebrendészeti hozzájárulás és a bevándorlási különadó. A klasszikus helyi adók – így a helyi iparűzési adó, az építményadó, a telekadó, a kommunális adó és az idegenforgalmi adó – fennmaradnának. A tervezet emellett visszaállítaná a befogadott számlákra vonatkozó, 2026. június 30-án hatályos áfa-adatszolgáltatási rendszert.
2026. július 22.