Alapvetően azt gondolom, hogy ez az egész vámháborús hercehurca, amit most az Egyesült Államok (Trump) kezd kialakítani Európával és a világgal, elsőre fenyegetésnek tűnhet. De ha jól játsszuk a lapjainkat, ez lehet a fordulópont is Európa számára. Néhány aspektust megvilágítanék vitaindítás céljából.
Tudósok visszacsábítása: Európa újra építhet az agyakra
Rengeteg kutató és tudós él jelenleg az Egyesült Államokban, akiknek jelentős része migráns, európai állampolgár. Most azonban egyre inkább szembesülnek a politikai bizonytalansággal, forráselvonásokkal, vegzálásokkal. Ha ezek az emberek visszatérnek Európába, az nem veszteség, hanem nyereség. Európa ezzel erősítheti saját tudományos és innovációs bázisát. Megjegyzem, eddig tizenkét kormány közösen kérte az Európai Bizottságot, hogy hozzanak létre programokat a kutatók visszacsábítására.
Kutatás-fejlesztés: van pénz, csak jól kell használni
Az Európai Unió 2023-ban 381 milliárd eurót fordított kutatás-fejlesztésre. Ez a GDP 2,2%-a. Ha ezt a hatalmas összeget nem „innovatív kupakokra” és túlszabályozott szimbólumprojektekre költjük, vagy arra, hogy bezárjuk az atomerőműveinket, esetleg bedöntsük az autóiparunkat, hanem valóban értékteremtő technológiai fejlesztésekre, akkor Európa vezető szereplővé válhat a digitális világban. Lássuk be, Európa a nagy zöldítési hullámban tönkretette a versenyképességét, másokat pedig helyzetbe hozott.
Technológiai függetlenség: nem kell mindig Amerikára várni
A vámháború kikényszerítheti, hogy Európa saját megoldásokon dolgozzon – és ez azért elég jó dolog lehet. Nem kell mindig az amerikai vagy kínai technológiákra támaszkodnunk, főképp, ha a kölcsönös vámok miatt a saját olcsóbb is lehet. Fejlesszünk saját mesterséges intelligenciát, saját szoftvereket, saját ipari megoldásokat – saját vízióval. Most itt a lehetőség.
Új piacok: India, Afrika, Dél-Amerika
Az amerikai termékekre kivetett „viszontvámok” miatt azok a világpiacon drágábbak lesznek. Ez versenyelőnyt jelenthet az európai gyártók számára. Kína mellett ott van India, amely jelenleg a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Afrika és Dél-Amerika pedig még mindig „alulhasznált”, de hatalmas potenciállal rendelkező piacok.
Rövid távon fájni fog, hosszú távon viszont ez nyereséget hozhat
Lehet, hogy rövid távon az Egyesült Államok látszólag nyer ezen a stratégián, ha bejön Trump mesterterve. De közép- és hosszú távon Európa – és benne Magyarország – hatalmas előnyhöz juthat, ha képes élni vele. Ehhez viszont kell stratégiai gondolkodás, politikai akarat és fókuszált befektetés.
A kérdés tehát nem az, hogy mit veszítünk, mert azt szerintem elég jól látjuk. A kérdés az, hogy mit kezdünk ezzel a lehetőséggel, és fel vagyunk-e készülve arra, amit nyerhetünk.
