„Jöhet 10 milliárd euró” – de mit jelent ez valójában?

Nézzük meg pontosan, miről is szól a beharangozott, „hazahozott” forrás. A hírekből ugyanis nem mindig derül ki egyértelműen, minek örülünk ennyire, milyen lehetőségeket teremt az ország számára, kiknek lehet érdekes, és milyen pályázatok nyílhatnak meg ennek kapcsán.

Lelövöm a poént: a KKV-kat közvetlenül lényegében csak a 10. pont érinti.

Az ECOFIN 2026. július 10-én valóban jóváhagyta a módosított magyar helyreállítási tervet, amelynek összköltsége pontosan 10 milliárd euró, a Tanácsban alkalmazott árfolyamon számolva 3 553,3 milliárd forint. Ebből 6,5117 milliárd euró vissza nem térítendő uniós támogatás, 3,4883 milliárd euró pedig az államnak nyújtott uniós hitelkeret.

Ez azonban nem jelent 10 milliárd eurónyi, most megnyíló nyílt pályázatot.

A konstrukció teljesítményalapú: az Európai Bizottság kizárólag az elfogadott mérföldkövek és célértékek igazolt teljesítése után fizet. Egyelőre tehát lehetőségről beszélhetünk.

A fő végrehajtási határidő 2026. augusztus 31. Az utolsó kifizetési kérelmeket és bizonylatokat 2026. szeptember 30-ig kell benyújtani, az uniós kifizetések végső határideje pedig 2026. december 31.

Mit fontos tisztázni?

• Kevés teljesen új, klasszikus értelemben vett pályázatra lehet számítani.
• Sok tétel már futó, leszerződött vagy korábban részben teljesített projekt.
• A forrás jelentős része állami és intézményi beruházásokhoz kapcsolódik, amelyek közbeszerzésként jelennek meg.
• A legnagyobb új vállalkozói finanszírozási lehetőséget az MFB-n keresztül kihelyezendő hitel-, tőke- és projektfinanszírozás jelentheti.
• Az 1 milliárd eurós digitális EU-hozzájárulás nem hazai pályázati keret.

A módosított terv 11 komponensből áll. A legnagyobb tételek a zöld közlekedéshez, az MFB-n keresztül finanszírozott üzleti környezethez, az energetikához és a digitális innovációhoz kapcsolódnak. A terv 52,9%-a klímacélú, 24,1%-a pedig digitális célú.

Mit tartalmaz pontosan a módosított magyar terv?

1. Demográfia és köznevelés – 765,65 millió euró

A komponens többek között az alábbiakat tartalmazza:

• 579 000 digitális notebook és 3 100 egyéb digitális oktatási eszköz átadása;
• 23,5 millió eurónyi, sajátos nevelési igényű tanulókat támogató szolgáltatás és eszköz;
• az iskolai szegregációt csökkentő szabályozási reform;
• a pedagógusbérek igazítása a diplomás átlagbér legalább 80%-ához;
• a hátrányos helyzetű intézményekben dolgozó pedagógusok 12,5%-os pótléka;
• 110 bölcsődei vagy gyermekellátási létesítmény fejlesztése;
• körülbelül 152 millió eurónyi iskolaépület- és eszközfejlesztés.

Ebben a keretben túlnyomórészt intézményi projektek, célzott állami támogatások és közbeszerzések várhatók.

2. Magasan képzett, versenyképes munkaerő – 613 millió euró

A fő célértékek:

• 15 felsőoktatási képzés átdolgozása;
• 1 000 digitális tananyag létrehozása;
• 25 145 négyzetméternyi felsőoktatási épület fejlesztése;
• 22 300 felsőoktatási informatikai eszköz beszerzése;
• 18 szakképzési centrum összesen mintegy 57 000 négyzetméternyi fejlesztése;
• legalább 1 150 szakképzési informatikai eszköz beszerzése;
• központi vizsgaközpont létrehozása;
• 14 kutatás-fejlesztési támogatási megállapodás végrehajtása, köztük a Data Consilium projekté.

A finanszírozás egyetemeket, szakképzési centrumokat és már azonosított kutatás-fejlesztési projekteket érint, továbbá intézményi közbeszerzésekhez kapcsolódik. Új, általános KKV-s K+F pályázati kör nem következik automatikusan ebből a komponensből.

3. Felzárkózó települések – 65,60 millió euró

A program a 300 leghátrányosabb helyzetű településre koncentrál. A célok között szerepel:

• összesen 15 000 kWp napelemes kapacitás kiépítése;
• 1 500 közvetlen kedvezményezett elérése;
• 7 000 fő bevonása munkaerőpiaci és szocializációs programokba;
• 60 oktatási vagy szakképzési intézmény fejlesztése.

Erősen célzott, települési, egyházi, civil vagy programgazdai konstrukciókra lehet számítani. A KKV-k elsősorban kivitelezőként, képzési szolgáltatóként és eszközbeszállítóként kapcsolódhatnak be.

4. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság – 19,67 millió euró

A terv az alábbiakat tartalmazza:

• legalább 18 000 hektárt érintő vízvisszatartási beavatkozások vagy megvalósíthatósági előkészítés;
• a Kvassay-szivattyútelep fejlesztésének második üteme;
• a betétdíjas rendszerrel kapcsolatos reformok;
• a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos intézkedések;
• az egyszer használatos műanyagokat és a hulladékgazdálkodást érintő reformok.

A komponens elsősorban állami vízügyi projektekhez, mérnöki tervezésekhez és közbeszerzésekhez kapcsolódik.

5. Fenntartható zöld közlekedés – 2,80217 milliárd euró

Ez a legnagyobb komponens. Fő elemei:

• elővárosi és TEN-T vasútvonalak fejlesztése;
• a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal korszerűsítése;
• a Szeged-Rendező–Röszke–országhatár szakasz villamosítása;
• 187 zéró emissziós autóbusz beszerzése;
• villamos- és trolibuszbeszerzések;
• legalább 10 000 vállalati elektromos jármű támogatása;
• elektromos töltőállomások MFB-s, hitellel kombinált támogatása;
• közösségi közlekedési tarifareform;
• 1,8 milliárd eurós tőkejuttatás egy vasúti gördülőállomány-finanszírozó társaság, a ROSCO számára.

A komponens döntő része vasúti, jármű- és infrastruktúra-közbeszerzés.

A vállalati elektromosjármű-program már meglévő, lezárt konstrukcióként futott, 2,8–64 millió forintos támogatással. Az elfogadott terv önmagában nem tartalmaz kötelezettséget a program újranyitására.

Az elektromos töltőállomási konstrukció szintén korábban megjelent, 27,993 milliárd forintos, kombinált pénzügyi termékként. A program jelenleg archív státuszú, és az újranyitásáról nincs hivatalos bejelentés.

6. Energia – 1,72130 milliárd euró

A fő célértékek:

• legalább 2 781 MW új megújulóenergia-befogadási kapacitás létrehozása a villamosenergia-hálózaton;
• 20 000 háztartás napelemes támogatása;
• ezen belül 4 313 háztartás komplexebb, elektromos fűtést, akkumulátort vagy nyílászárócserét is tartalmazó fejlesztése;
• 676 MWh hálózati energiatároló kapacitás;
• 290 680 intelligens fogyasztásmérő;
• 180 középület energetikai korszerűsítése.

Fontos, hogy a lakossági napelemes tétel jelentős részben a korábbi RRF-6.2.1 projektállományhoz kapcsolódik. Ez lényegében már megvalósult vagy folyamatban lévő projektek elszámolását jelenti.

A hálózatfejlesztés és az okosmérők esetében célzott, hálózati engedélyeseknek szóló támogatásról beszélhetünk. A középületeknél intézményi projektek, a tárolóknál pedig már meglévő projektállomány szerepel.

7. Egészségügy – 478,22 millió euró

A komponens az alábbiakat tartalmazza:

• körülbelül 240 millió eurónyi kórházi infrastruktúra- és eszközfejlesztés;
• az EESZT és más e-egészségügyi szolgáltatások bővítése legalább 100 000 felhasználó számára;
• 4 000 háziorvos bevonása praxisközösségekbe;
• 43 000 krónikus beteg programba vonása;
• 25 000 fő részvétele prevenciós programokban;
• 60 helyi egészségügyi vagy szociális létesítmény fejlesztése.

Kórházi és egészségügyi intézményi közbeszerzések, orvostechnikai eszközbeszerzések, informatikai fejlesztések, valamint építőipari és szolgáltatási tenderek várhatók.

8. Állam és közigazgatás – 0 euró közvetlen beruházási költség

Ez reformkomponens, tehát elsősorban vállalásokat tartalmaz. Ide tartoznak többek között:

• korrupcióellenes és integritási intézkedések;
• az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport működése;
• az ügyészi döntések bírósági felülvizsgálata;
• a vagyonnyilatkozati szabályok;
• a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó reformok;
• a közérdekű adatok nyilvánossága;
• a közbeszerzési verseny és átláthatóság erősítése;
• a bírói függetlenség;
• az OLAF-, audit- és Arachne-rendszerek;
• államháztartási és adóigazgatási reformok.

Ezek teljesítése a kifizetések előfeltétele.

9. REPowerEU – 704,51 millió euró

A komponens tartalmazza:

• a hálózati tarifareformot;
• az intelligens mérési kötelezettségek bővítését;
• az aggregátorok és a dinamikus árazás szabályozását;
• a kiegyenlítőenergia-piaci reformot;
• az energiaközösségek fejlesztését;
• az energiatárolási szabályozást;
• a geotermikus engedélyezési reformot;
• 643,244 millió eurós kiegészítést az MFB által kezelt hálózatfejlesztési programhoz;
• 61,267 millió eurós lakossági energiahatékonysági pénzügyi eszközt.

A lakossági MFB-eszköznél már megvalósult konstrukció elszámolásáról beszélhetünk.

10. Üzleti környezet – 1,81515 milliárd euró

Ez a vállalkozások számára legfontosabb új komponens.

A konstrukció két részből áll.

1,126815 milliárd eurós MFB-tőkeemelés

A forrás három programvonalhoz kapcsolódik:

• a KKV-k versenyképességének javítása;
• megfizethető bérlakások és diákkollégiumok fejlesztése alacsony jövedelmű háztartások és hallgatók számára;
• korai fázisú és gyors növekedésű vállalkozások kockázati és növekedési tőkével történő finanszírozása.

688,339 millió eurós további MFB-tőkeemelés

Ezt az összeget az MFB az Európai Beruházási Bankkal közösen használhatja fel magyarországi projektek társfinanszírozására.

Az MFB-nek külön befektetési politikában kell meghatároznia:

• az egyes programokra jutó összegeket;
• a pénzügyi termékek típusát;
• a végső kedvezményezettek körét;
• a végrehajtási ütemezést;
• az elvárt tőkeáttételt;
• a támogatott termékek fő feltételeit.

Vagyis a tényleges finanszírozási felhívások és termékfeltételek kidolgozása most következik.

11. Digitális innováció – 1,014727 milliárd euró

A komponens fő elemei:

• az elektronikus közigazgatási és digitális személyazonosítási rendszerek korszerűsítése;
• digitális pénztárca és bizalmi szolgáltatások fejlesztése;
• 500 millió eurós önkéntes magyar hozzájárulás az EuroHPC keretében létrejövő AI Gigafactoryhoz, illetve kapcsolódó kvantum- és nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrához;
• 500 millió eurós hozzájárulás az uniós IRIS² biztonságos műholdas kommunikációs programhoz.

Milyen pályázatok várhatók ténylegesen?

Már megjelent, jelenleg futó energetikai felhívások

RRF-GS-6.6.1-26 – Villamosenergia-hálózat fejlesztése

A felhívás kerete körülbelül 479,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás. A MAVIR és az érintett elosztóhálózati engedélyesek pályázhatnak. A beadási időszak 2026. július 2-től július 15-ig tart.

RRF-GS-6.7.1-26 – Okos fogyasztásmérők

A program kerete 26,64975 milliárd forint, 100%-os támogatási intenzitással, várhatóan 3–6 projekt finanszírozására. A beadási időszak 2026. július 1-jétől július 14-ig tart. A közvetlen kedvezményezetti kör itt is a villamosenergia-elosztói oldal.

Nagy valószínűséggel megjelenő MFB-konstrukciók

A terv alapján az alábbi termékkategóriák megjelenése valószínűsíthető:

Várható konstrukció	Valószínű forma	Várható célcsoport
KKV-versenyképességi finanszírozás	Kedvezményes beruházási hitel, refinanszírozás vagy társhitel	Beruházó és innovatív KKV-k
Bérlakás- és kollégiumfejlesztés	Hosszú lejáratú projektfinanszírozás, esetleg tőke-hitel kombináció	Fejlesztők, önkormányzati vagy intézményi projektcégek
Korai fázisú vállalkozások finanszírozása	Kockázati tőke	Startupok
Növekedési fázisú vállalkozások finanszírozása	Growth equity, kisebbségi tőkebefektetés	Scaleupok, exportképes cégek
EIB–MFB társfinanszírozás	Pari passu projekt- és vállalatfinanszírozás	Nagyobb, bankképes magyarországi beruházások
Pénzügyi közvetítők kiválasztása	Közvetítői tender vagy felhívás	Bankok, alapkezelők és pénzügyi intézmények

A tényleges vállalati finanszírozás egy része 2026 második felében, illetve az RRF technikai zárása után indulhat el.

Jelentős közbeszerzési volumen várható

Beszállítói és kivitelezői oldalról a következő területeken várható jelentősebb tenderpiac:

• vasúti járművek és gördülőállomány;
• vasútépítés és villamosítás;
• autóbusz-, villamos- és trolibuszbeszerzés;
• villamosenergia-hálózati infrastruktúra;
• okosmérők és hálózati informatikai rendszerek;
• energiatárolók;
• kórházi és orvostechnikai eszközök;
• iskolai és felsőoktatási informatikai eszközök;
• középület-felújítások.